Bálint Gábor nemzetközi konferencia

Szentkatolnai Bálint Gábor nemzetközi konferenciát rendezett 2006.dec.8-án a MVSZ Szent László Akadémia és a Körösi Csorna Sándor Magyar Egyetem Budapesten, a Magyarok Háza dísztermében.

A konferencia célja - olvasható a meghívóban - az, hogy neves hazai és külföldi szakemberek segítségével újraértékelje a nagy keletkutató, valamint az első nemzetközi hírű mongolista szakember tudományos eredményeit. A konferencián 12 előadás mutatta be Bálint Gábor­nak az akkori Orosz Birodalomban tett tudományos kutatásának eredmé­nyeit.

A konferencián, melyre Egyházunk is meghívót kapott, jelen volt Léta Sándor a budapesti Bartók Béla egyházközség lelkésze, Szalontainé Kisgyörgy Zsuzsanna a Duna-Tiszaközi Szórványegyházközség gondno­ka, Kelemen Miklósné tiszteletes asszony és Kelemen Miklós lelkész, aki hozzászólásában az "unitárius" Bálint Gábort mutatta be, az alábbiakban:

Bálint Gábornak az egyházakhoz való viszonya.

Egy Kolozsváron élt zeneszerző a "Kincses Kolozsvár" című ön­életrajzi regényében azt írja, hogy "az ember élete olyan, mint egy többismeretlenes egyenlet, amelynek megoldására csak későn jövünk rá. Akkor, amikor előbbi ismereteink már megfakultak és olyanok lettek, mint a kopott szekrényben őrzött régi ruhadarab".

Így vagyunk a 162 évvel ezelőtt született Bálint Gáborral is, kinek agyonhallgatott, a magyarság eredetével foglalkozó munkásságát - oly sok idő elteltével - csak ma, a XXI.század embere kezd értékelni.

A tudományról való viszonyáról, ma itt, átfogó és komoly tanulmányokkal szembesültünk. Én - röviden- egyházi hovatartozását kívánom fölemlíteni, mert Bálint Gábor egy olyan korban élt, amelyben az egyházhoz való tartozás is rányomta bélyegét, a tudományos érvényesülésre.

Dr. Obruzsánszky Borbála - a mai konferencia egyik kiváló előadója, a Ma­gyarországi Unitárius Egyház lapjának, az Unitárius Életnek 2006. május-júniusi számában "Egykori keleti nagy utazónk nyomában"  című tanulmányában - Bálint Gábor naplótöredékére hivatkozva, elmondja, hogy a Római Katolikus Egyház szertartása szerint megkeresztelt Bálint Gábor nem ro­konszenvezett egyháza külsőségeivel. Naplótöredékéből kiderül, hogy már, mint kisiskolásra, negatív hatást gyakoroltak - többek között- a templomban elhelyezett szentek szobrai. Az akkori bigott, dogmatikus egyházi neveléssel szembeni ellenszenve miatt többszöri iskolaváltoz­tatásra kényszerült, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon, a püspöki líceum növendékeként - szülei kívánságára - papnak készült. Azonban - a saját bevallása szerint az itt látottak és hallottak, sem testileg, sem lelkileg nem szolgálták előmenetelét. Ennek következtében, még az Orosz Birodalomba induló Bálint Gábor, 1870-ben szakit a Római Katolikus Egyházzal és az Unitárius Egyház híveihez csatlakozik.

Amint ismeretes az 1568-ban lezajlott tordai országgyűlés a val­lásszabadság kihirdetésével tette lehetővé annak az Unitárius Egyháznak a megalakulását, amely elvetette a zsinati határozatoknak Krisztus­nak és a Szentléleknek Istenné való nyilvánítását s az Isten személyi és lényegbeli egységének hirdetésével és a földi élet értékeinek ápo­lásával zárkózott föl a Magyarország területén működő, az 1848.XX.tör­vénycikkben, az Állam által elismert egyházak sorába.

Amikor Bálint Gábor az Unitárius Egyház híveihez csatlakozik, az Egyház püspöke a "Vadrózsák", a székely népköltészeti emlékek gyűj­tője Kriza János, majd a szabadelvű kereszténység képviselője Ferencz József volt. Ebben, a "kiegyezést" követő időszakban - amikor a Ma­gyarországgal egyesült Erdély tudományos életét még a katolicizmussal szövetkező, Habsburg politikát folytató tudósok irányították, mint pl. a Hunsdorfer - Hunfalvy Pál, kinek szemében a "hitehagyott unitárius-székely Bálint Gábor" olyan ellenfélnek bizonyult, akit el kellett téríteni az érvényesülés útjáról s ismerve önérzetes székely voltát az ország elhagyására kell kényszeríteni.

Ennek megtörténte után - 12 évi önkéntes száműzetés után a Székely Rendek és az unitárius Jakab Elek történész vezetésével mozgalom in­dult annak érdekében, hogy Bálint Gábort hazahívják és egyetemi katedrához juttassák.

A Jakab Elek vezette székely összefogás eredményeként sikerült elérni, hogy a vallás és közoktatási miniszter kinevezze Bálint Gá­bort a kolozsvári Egyetem ural-altáji tanszék vezetőjének. Bálint Gábor a kolozsvári Egyetemen kilenc évig tanított. Amint Gaal György említi "a nyelvek tanítása mellett óráit arra használta föl, hogy be­bizonyítsa az akadémikusok hibáit s elvesse a finn-ugor nyelvészet létjogosultságát”.

Bálint Gábor 1913. május 26-án, Temesváron fejezi be életét, de hamvai a kézdivásárhelyi református temetőben nyugszanak. Temesváron a pap-költő Szabolcska Mihály, a kézdivásárhelyi temetőben a kolozsvári Egyetem részéről Cholnoky Jenő búcsúztatta.

Bálint Gábor életéhez, főleg tudományos munkásságához - e több ismeretlenes egyenlet megoldásához, a mai napon jutottunk el. Ma, ami­kor olyan sok elmélet a kopott szekrényben lógó ócska ruhához hason­lóan, a feledésbe merül és nem az ész, hanem a technika uralja a gondol­kodást, Bálint Gábor emléke megújul s munkássága utat mutat a jöven­dő felé.

Kelemen Miklós, lelkész-történész

2006. december 11.