Gyulai Zoltán /1887. - 1968./

A tudományos fizikai irodalom művelője, Gyulai Zoltán a Küküllő megyei Pipén született, ahol apja tanító volt. Tordán a polgári iskola elvégzése után Kolozsvárra ment és az unitárius kollégiumban folytat­ta tanulmányait. A kolozsvári egyetemen 1910-ben szerzett tanári dip­lomát. 1911-és 1912-ben katonai szolgálati idejét töltötte Brunnban. Leszerelése után a kolozsvári egyetemen tanársegédként a szelén fény­elektromos tulajdonságait vizsgálta. Az I. világháború alatt katona volt. Hét évig volt orosz fogoly. A háború után a szegedre költözött volt kolozsvári egyetemen töltött be helyettes tanári állást. Két é­vig dolgozott Göttingában. 1926-ban egyetemi magántanári képesítést szerzett. 1934-től címzetes rendes egyetemi tanári kinevezést kapott, 1935-től professzorként tanított a szegedi egyetemen. A budapesti Műegyetemen a kísérleti fizikai tanszéket vezette. 1961-től a M.T. Akadé­mia kristálynövekedési tanszékén a kutató csoportot vezette.

Gyulai 1923-ban nősült. Felesége Grátz Mária tanárnő volt.

Mint tudományos kutató elsőként írta le a színezett kristályokban végbemenő változásokat. Elsők között foglalkozott a tűkristályok előállításával és azok fizikai tulajdonságainak tanulmányozásával.

Gyulai a fizikai tudomány terén iskolát alapított, amellyel a szilárd test fizikai fejlődését segítette elő.

Gyulai aktív tagja volt az unitárius egyháznak. Debrecenben az ottani egyházközség tagja volt. Szegeden többször közreműködött a Brassai Sámuel Ifjúsági Egylet estélyén. Felolvasott a Dávid Ferenc Egylet ülésein. A hit kérdéseit laikus szemmel nézte. A hitet és a kedélyt az érzelem világába helyezte. A hitet a lelki kultúra alapjaként hatá­rozta meg, és azt az ember legnagyobb értékének tekintette.

Gyulai több kitüntetésben részesült. Tagja volt a M.T. Akadémiának. Kossuth díjat kapott. Tagjává választotta több külföldi tudományos in­tézet. Kétszer kapott Munka Érdemrend kitüntetést.

Szakmai jellegű munkái a szaklapokban jelentek meg.

A klasszikus kísérleti fizika és az egyház kiváló reprezentása Buda­pesten halt meg. Születésének 90. évfordulóján megemlékezett róla a sajtó. Az Akadémia matematikai és fizikai osztálya és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat közös emlékezést tartott.

Fölhasznált irodalom:

Boros János :"Gyulai Zoltán 70 éves." Fizikai Szemle. 1957. 6. sz.

Szalay Sándor: "Gyulai Zoltán professzor, mint oktató." Fizikai Szemle 1963. 5. sz.

Budó Ágoston: "Gyulai Zoltán." Fizikai Szemle. 1968. 11. .sz.

Tarján Imre: "Gyulai Zoltán 1887-1968." Magyar Tudomány. 1969.

Sőtér István: "A sas és a serleg." Akadémiai Arcképek 1975.