Az Unitárius Egyház 26. püspöke Túron született. Apja Elek, sinfalvi tanító, anyja Becski Rozália volt. Tordán és Kolozsvárt tanult. A teológiával párhuzamosan az egyetemen, mint rendkívüli hallgató bölcseletet, pedagógiát és irodalomtörténetet hallgatott.
Józan lelkészi szolgálatát 1890-ben a Dunántúlon, Polgárdiban kezdte, segédlelkész és iskolamesteri minőségben. 1892-től 1895-ig Oxfordban tanult. 1895-ben a gr. Teleky Arvég családnál Darasson volt nevelő, majd három évig Torockón lelkész.
1899-től Budapesten szolgált. 1941-től az egyház püspökévé választották.
Józan hatalmas közéleti munkásságot fejtett ki. Elnöke volt a budapesti székely Dalárdának, - tagja volt a Magyar Békeegyesületnek, - elnöke a Bethlen Szövetségnek. Tartott előadást a Külügyi Társaság Külpolitikai-, a Népszövetségi Szakosztályon-, a Vitézi Szék avatóünnepségén, a Bethlen Gábor Szövetségben, több reformációs emlékünnepélyen, a pápai Református Nőegyletben, az ó-kecsei Szabolcska ünnepségen. Képviselte egyházát a magyarországi evangélikus egyház egyetemes felügyelőjének beiktatásán, a katolikus egyház főgimnáziumának 100. évfordulóján, a normafai székely ünnepségen, Újvidéken a protestáns kisebbségek jogainak védelméről szóló tanácskozáson. Imát mondott a Protestáns Diákmenza megnyitásán, stb.
Józan 1928-ban körutat tett Amerikában. Vállalkozott az Erdélyből az I. világháború után Magyarországra telepedett magyarok új otthonra segítésére. Szórvány istentiszteletei erdélyi találkozókká alakultak.
Mint a szabadelvű kereszténység képviselője, kapcsolatban állt minden egyházzal. 1902-től a Duna-Tiszamenti unitárius gyülekezetek esperese, - 1920-tól püspöki vikárius, 1926-tól felsőházi tag volt. Mint kiváló szónoknak rádiós szereplése, prédikációi közkedveltségnek örvendtek. Érdeme volt a Misszióház létesítésében. 1930-ban kitüntették a TESz Szövetség keresztjével. 1933-ban megünnepelték 40 éves és 1943-ban lelkészi szolgálata 50. évfordulóját. 1943-ban megkapta a Magyar Érdemrend Nagykeresztjét.
Józan irodalmi tevékenységet is gyakorolt. Írt az egyházi lapokba. Megindította az Unitárius Értesítő c. lapot, amelybe 131 egyházi beszéde, beszámolója és egyéb cikke jelent meg.
Ismert öt önálló köretben megjelent munkája.
Józan Kolozsvárt tüdőgyulladásban halt meg. A házsongárdi temető Fekete kertjében nyugszik. Sírján a következők olvashatók: "Mi mindenütt otthon vagyunk, mi mindég hazamegyünk."
Felhasznált irodalom:
- : "Jegyzőkönyvek."
Benczédi Pál: "Józan Miklós jubileuma." Unitár. Egyház. 1933. okt-nov.
Benczédi Pál: "Józan Miklós püspök halálára." Erdélyi Unitárius Naptár. 1947.
Zoványi Jenő: "Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon." 1977.
Balogh Edgárd: "Romániai magyar irodalmi lexikon." 1991.