Néhány szó az erdélyi Rédigerekről

Dr. Abrudbányay János készítette el a Rédiger Almanach című családi krónikát.

Az alábbi összefoglaló a következő részekre tagolódik:

- Egyenesági leszármazási tábla

- Az 1935-as névváltoztatásról (abrudbányai Rédiger g Abrudbányay)

- A Rédiger család története Erdélyben, a Rédigerek és az Unitárius Egyház kapcsolata

- Lelkész és tisztségviselő Rédigerek

- Rédiger Géza egykori szabédi lelkészről

Egyenesági leszármazási tábla (az első ismert Rédiger őstől)

Rédiger (I.) György (sz. 1530 körül)

Rédiger (I) János ( na )

Rédiger (II.) György (sz. 1640 körül) 

Rédiger (III.) György (sz. 1703 körül)

id. Rédiger Károly      (sz. 1772)

            ifj. Rédiger Károly     (sz. 1805)

                          (id.) Rédiger Géza    (sz. 1845)  

                                      Rédiger Zoltán / Abrudbányay Zoltán (sz. 1885)

                                                        Dr Abrudbányay János (sz. 1932)  

                                                                            Abrudbányay Zoltán            (sz. 1962)

                                                                                              Abrudbányay Vilmos   (sz. 2011)

Rédiger (I.) György (sz. 1530 körül) leszármazóinak táblázata .

Az 1935-as névváltoztatásról  (abrudbányai Rédiger - Abrudbányay)

A Rédiger család története Erdélyben, a Rédigerek és az Unitárius Egyház kapcsolata

A Rédigerek vallásuk iránti hűségük miatt hagyták el régi hazájukat, Lengyelországot, vallásuk és egyházuk iránti viszonyukat az ősök magatartása és hite később is alapvetően meghatározta.

Az első két generációnak az egyház iránti magatartásáról nincs adat. A harmadik generációhoz tartozó II. György azonban már végrendeletében hagyatkozott az Unitárius Egyházra és meghagyta fiának végakarata további teljesítését is.

Részlet Rédiger II. György (felesége: Papp Anna) végrendeletéből:

Ezt követően nemzedékeken keresztül a Rédigerek - a maguk lehetőségeihez mérten - igyekeztek továbbra is támogatni a szívüknek és hitüknek is kedves Unitárius Egyházat.

A fentebbi III. Györgyöt követő második generációnál található megint írásos nyom id. Rédiger Károly (végrendeletében. Ebben 10.000- Ft-ot hagy az Ecclézsiára azzal a céllal, hogy 8.000 - Ft-ból az unitáriusok kolozsvári főtanodájában jogi tanszék állítassék, 2.000- Ft-tal pedig a Tordai Unitárius Gimnázium céljait kívánta támogatni. E végrendelet az Unitárius Egyház levéltárában is megtalálható.

Az ősök dicséretes példáját a továbbiakban (legalábbis a családi levéltárban megtalálható okiratok szerint) RÉDIGER GÉZA szabédi pap-költő követte 1876 júniusában. Amikor a szabédi unitárius egyházközség lelkészévé megválasztotta, előző állomáshelyének, a homoródújfalui egyházközségre hagyta két malomrész-joga haszonélvezetét. Az adományozó levél szerint:

Hála és tisztelet jeléül, hogy „elsőnek ajándékozta meg bizalmával, s ezáltal tért nyitott, hogy az Ő mennyei Atyja dolgaiban foglalatos lehessen.”

Az Unitárius Egyház püspöke, FERENCZ JÓZSEF püspök úr az alapítványtevést elfogadta. 14 esztendővel később, 1901-ben; Rédiger Géza indokoltnak látta az alapítvány megújítását és céljai újrafogalmazását FERENCZ JÓZSEF püspök úr a szabédi egyházközségnél tett vizitációja során hozzájárulását adta ahhoz, hogy az alapítvány az ő nevét viselje, így FERENC JÓZSEF ALAPÍTVÁNY elnevezést kapott. Egyidejűleg a Püspök Úr is 5 - Ft-tal járult hozzá a megújított alapítványhoz és fizetett be első befizetőként az alapítványi kasszába.

Az ősök példáját Abrudbányay János is igyekezett követni. Az egyházfenntartási célra befizetett összegeken túlmenően - az ősök és a Lengyelországból menekült unitáriusok emlékére - adományt tett és juttatott két részletben a Budapesti Unitárius Egyházközségnek meghatározott céllal.

Lelkész és tisztségviselő Rédigerek

A Rédiger ősök nemcsak anyagilag támogatták az Unitárius Egyházat, hanem tevékenységükkel papi szolgálat vállalásával is. A XIX. és a XX0 század során három Rédiger is volt, aki életcéljának Isten és az Unitárius Egyhez szolgálatát tekintette, s papi hivatást választott.

A Rédiger családhoz tartozó unitárius papok:

1.     Rédiger Árpád                        lelkész, esperes,                Dicsőszentmárton

2.     id. Rédiger Géza                     lelkész                                Szabéd

3.     ifj. Rédiger Géza                    lelkész                                Marosvásár, Nyárád-Gálfalva

A papi „ranglétrán” a Rédigerek közül legmagasabbra Rédiger Árpád emelkedett, aki Göttingában végzett.

A Rédiger tisztségviselők:

Abrudbányay Ödön gyógyszerész                                gondnok, Kaposvár

Rédiger Károly                                                                  presbiter, Budapest (1931)

Dr Rédiger Zoltán (1934-től Dr Abrudbányay Z. !) presbiter, Budapest (1931, 1932, 1934)

Rédiger Károly                                                                  presbiter ,Budapest (1932-34)

Rédiger Géza egykori szabédi lelkészről

id. Rédiger Géza irodalmi érdeklődése és a költészet iránti fogékonysága már kora ifjúságában kiütközött. A családi irattár őrzi első verseinek egyikét is, melyben egy családi ünnep során valamennyi testvérét s szüleit fölköszönti. A gimnáziumi irodalmi önképzőkör emlékkönyve is nem egy saját kezűleg beirt és előzőleg dicséretet nyert versét őrzi. Később, már mint pap, első vereses kötet is a Kolozsvári Unitárius Főiskola Ifjúsági Olvasó - Egyletének ajánlja hálája jeléül.

Irodalmi beállítottsága folytán papi prédikációit is nagy műgonddal csiszolta, de szabadidejében a költészet rögös útjait járta. Két verseskötetet, egy verses drámát (A JÓSLAT), valamint egy meséskönyvet, a Kincses Jancsi avagy egy juhászbojtár meséje címűt hagyott az utókorra.

Mint pap-költő előbb a Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság, majd az Erdélyi Irodalmi Társaság tagjai sorába hívta és vette. Mindkettő, különösen ez utóbbi, irodalmi tevékenységének méltó elismerése volt.

Az egyházi irodalmat is gazdagította. Prédikációit a Keresztény Magvető és az Unitárius Szószék című egyházi lapok rendszeresen közölték. Gellérd Imre: Négyszáz év unitárius prédikációirodalma c. 2002. évben megjelent munkája is elismerten szól Rédiger Géza csiszolt prédikációiról, s többet is fölsorol közülük. (i.m.: 346-347. old.)

Nyomtatásban megjelent prédikációival az egyházi prédikációirodalmat jelentősen gazdagította. Sehol sem olvastam viszont említést arról, amire ezúton is fel szeretném hívni a figyelemét: Egyházi Énekesköny korábban több, ma már csak 3 olyan éneket is tartalmaz, melynek versét Rédiger Géza írta.

Ma már arról is kevesen tudnak, hogy mint 17 éves ifjú elszökött a szülői házból, hogy részt vehessen a lengyel szabadságharcban, ősei hazájának függetlenségéért vívott küzdelemben.

Lengyelországi távolléte miatt az unitárius gimnáziumban egy tanévet elvesztett, emiatt csak egy évvel később – igaz, színjeles eredménnyel - érettségizhetett le, mint volt osztálytársai. Bár eredetileg nem papi pályára készült (orvos szeretett volna lenni, de vér látványától keletkező, valamint a boncolások során fellépő undora miatt orvosi tanulmányait abba kellett hagynia), teológiai tanulmányokba kezdett. Teológiai tanulmányainak, majd választott hivatásának megszeretésében nagy szerepe volt KRIZA JÁNOS püspök személyes hatásának és irodalmi munkásságának is. Míg tanulmányait folytatta, végig Kriza János „kosztos diákja” volt. Papi és irodalmi tekintetben is példaképének tekintette.

Az Unitáris Élet c. lapban jelent meg Kelemen Miklós "Rédiger Géza - Akik előttünk jártak 2007. november" című írása. ( http://tudastar.unitarius.hu/UNEL-2000/2007/unel-2007-5.pdf  )

Rédiger Géza unokája Szabédi László költő (anyja Rédiger Géza lánya, Emma).

***

Az egykori tordai unitárius lelkész, Rédiger Géza (1845-1905) gyermekei közül Trianon után Magyarországra költözött

- dr Abrudbányay Zoltán (1885-1945; 1934 előtt: Rédiger Zoltán)

- Rédiger Elemér (1889-1986)

- Rédiger Károly (1880-1963) és

- Rédiger Ilona (1875-1963) közös sírjának fényképét is.

Ők mind gyakorló unitáriusok voltak, nyughelyük dr Abrudbányay Zoltán kivételével a Rákoskeresztúri temetőben található.

Testvérük, a szintén unitárius Abrudbányay Ödön (1934 előtt: Rédiger Ödön) Pécsett volt elismert gyógyszerész, sírja is valahol arrafelé lehet.